Hírek : Amerikai tudósok szifilisszel fertőztek meg guatemalai foglyokat |
Amerikai tudósok szifilisszel fertőztek meg guatemalai foglyokat
Bombahír 2011.08.30. 18:02
Amerikai kutatók egy csoportja az 1940-es években úgy döntött, hogy a guatemalai foglyokon kísérleteznek majd a penicilin hatékonysága kapcsán. A tudósok akkor közel 2000 embert fertőztek meg vérbajjal, közülük pedig 83-an vesztették életüket. A kísérletbe bevont emberek hozzátartozói perre mennek az Egyesült Államokkal.
A szifilisz kórokozója, a betegség tünetei
A szifilisz kórokozója egy jellegzetesen dugóhúzószerű baktérium, amely a szervezetből kikerülve gyorsan el is pusztul. A fertőzés átadásához szoros testi érintkezés szükséges, de megfertőzheti a fertőzött terhes anya a magzatát is, amelynek lehet következménye a magzati elhalás is.
Ha a szifiliszes fertőzött nem kap megfelelő kezelést, akkor a betegség krónikus lefolyásúvá is válhat, amikor a betegség tünetei az egész szervezetre kiterjednek, és 3 stádiumban zajlanak le, az első stádiumban a betegek tünetmentesek, de rendkívül fertőzőképesek.
A tünetek először a fertőzést követő 15-25. napon jelentkeznek, amikor fájdalmatlan fekélyek jellennek meg a nemi szervek környékén, amelyek maguktól elmúlnak. A második stádiumban már akár az egész testen jelentkezhetnek kiütések, ezek jellegzetessége, hogy viszketést nem okoznak. A második stádiumban jelentkező tünetek között szerepelhet az enyhe láz, a foltokban történő kopaszodás, a nyirokcsomóduzzanatok, elmezavarok, izületi károsodások. A harmadik fázisban már súlyos szervkárosodások is mutatkoznak, ez az időszak akár - a fertőzést követően - évekkel később is jelentkezhet. A központi idegredszer károsodása mellett jelentkezhet agysorvadás, valamint a gerincvelő egyes kötegeinek sorvadása is.
A betegség gyakoriságát tekintve napjainkban a világon mintegy 12 millió ember szenved vérbajban. Az Egyesült Államokban évente közel 70 ezer új esetet regisztrálnak. Az adatok szerint az Európában történő szifiliszes fertőzések száma a legalacsonyabb a kontinensek közül.
Vérbaj és tehetség
Állítólag Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem már kamaszkorában is rajongott a nőkért. A fejedelem gyakran küzdött az epilepsziás rohamokkal, melyek időnként rátörtek. A mendemondák szerint szörnyű traumaként élte meg, amikor reménytelenül várta férfiasságának életre kelését azon az éjszakán, amikor a német-római császárral kialakított törökellenes szövetség megerősítéseként feleségül vette Mária Krisztierna főhercegnőt.
A kudarc után Báthori Zsigmon a nászi ágyból inkább a harcmezőn kutatta tovább fejedelmi sikereit. Egyes elbeszélők szerint fiatalkori kalandjai során vérbajjal fertőződött meg az uralkodó. Az 1595-ben kötött házasságát Mária Krisztierna Habsburg főhercenővel 1599-ben VIII. Kelemen pápa felbontotta, mivel a házasságot sose hálták el, ezután Mária Krisztierna többet nem házasodott meg, hanem kolostorba vonult.
Ady Endre, a XX. századi magyar líra talán legkiemelkedőbb alakja is szenvedett a betegségtől. Maga a költő élete egyik legnagyobb problémájának az alkoholfüggőségét nevezte: „S kik rátermettek messiási sorsra: / Belefúltak mámorba, alkoholba” (Áldomás).
Czeizel Endre szerint Ady esetében "az alkatából és zsenitudatából, valamint a vérbaja okozta „élőhalottságból” következő állandó és leküzdhetetlen belső feszültség az akaratgyenge, túlérzékeny, sérülékeny, súlyos alvászavarban szenvedő költőt mámorból mámorba hajszolta."
Az 1940-es évek amerikai kísérlete 83 halottat követelt
A '40- es években végzett amerikai kísérletekben a tudósok guetamalai foglyokat fertőztek meg annak érdekében, hogy feltérképezzék a penicilin hatékonyságát a szifiliszes megbetegedésekkel szemben. A kísérletbe kényszerített foglyok közül legalább 83-an vesztették életüket. A kísérleteket akkor Dr. John Cuttler vezette, aki jegyzeteket készített a kísérletekről, ezekre a papírokra nemrégiben talált rá a Wellesley College orvosi történésze.
A tudósok kísérleteikben olyan személyeket is bevontak a guetamalai foglyokon kívül, akik pszichiátriai páciensek vagy prostituáltak voltak. A résztvevők közül egyetlen személy sem volt, aki önként hozzájárult volna a rajta történő kísérletezéshez, ennek ellenére az amerikai tudósok rákényszerítették őket. A guatemalai alelnök, Rafael Espada a BBC-nek tett nyilatkozata szerint bocsánatot akar kérni azoktól az emverektől, akikkel szemben ezt a szörnyű merényletet elkövették. A kísérletekben az alelnök beszámolója szerint a helyi orvosok is részt vettek.
Az eset körülményeinek felderítése érdekében létrehoztak egy elnöki bizottságot, amelynek feladata, hogy a bioetikai kérdéseket is megvizsgálja. Az eddigi adatok szerint 1946 és 1948 között mintegy 5500 guatemalait érintett, közülük 1300 embert direkt fertőztek meg a kutatók vérbajjal és tripperrel.
A vizsgálati anyagok szerint a megfertőzött guetamalaiak közül csupán 700 főt láttak el megfelelően, és legalább 83-an haltak meg 1953-ig. A bizottság élén Dr. Amy Gutmann áll, aki az orvosi történelem szégyenletes foltjának nevezte a kutatást. a szakértő egy nyilatkozatában azt is kijelentette a történtek kapcsán, hogy az esetet "egyértelműen etikátlan történelmi igazságtalanságnak" tartja.
Barack Obama amerikai elnök is arra kényszerült, hogy felállítson egy vizsgáló bizottságot, ugyanis az érintettek hozzátartozói beperelték az Egyesült Államokat. A felállított bizottságok részletes tájékoztatót először szeptemberben adnak, decemberben pedig további etikai kérdésekkel foglalkoznak majd, hogy ilyen eset többet ne fordulhasson elő.
A guetamaliakkal történő kísérletek ezennel bekerültek az orvosi kutatások legsötétebb epizódjai közé. Anita Allen, az elnöki bizottság bioetikai kérdésekért felelős tagja elmondta, hogy az orvosok abban követték el a legnagyobb hibát, hogy "saját orvosi haladásukat és előrelépésüket az emberi tisztesség elé helyezték". Az eddigi vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy az 1940-es években végzett kísérletekben semmilyen hasznos orvosi információ nem született a penicilin hatékonyságával kapcsolatban, így mintegy feleslegesen áldoztak fel 83 emberi életet az orvostudomány oltárán.
|