Petőfi Sándor

Antiszemita indíttatásból terjesztette be 1886 április 3-án 22 szakaszos javaslatát a tőzsdeüzletek megadóztatásáról. Ennek indoklásában írta:

"Az államok általános adósságot-adósságra halmozási rendszere mellett - amelyeknek példáját aztán az államban létező testületek és társulatok is lehetőleg követik - az értékpapírok folyton növekvő özöne, a társadalomnak egy túlnyomó részben dúsgazdag zsidókból álló here osztályát teremtette meg s növelte naggyá, amely here osztály nem szánt, nem vet, de azért ő arat legjobban s amelynek produktív ipari munkája legfeljebb csak az értékpapírok kamat és osztalékszelvényeinek időnként leollózásából és bekasszálásából és az értékpapírok folytonos csereberéléséből áll. S ennek a túlnyomóan gazdag zsidókból álló hereosztálynak a számára dolgozik, fárad és izzad a földműves, a földbirtokos és az iparos, a szolid kereskedő, ennek a here osztálynak a szolgálatában, érdekeit mindenben előremozdítandó működik a sajtó, működnek a parlamentek s állanak rendelkezésére az államhatalom összes tényezői."

Istóczy Győzőt lehet támadni, elhordani ilyen-olyan embertelen nézeteket valló szörnyetegnek. Azonban két másik 1890-es törvényjavaslata ma különösen időszerű lenne, az ingó dolgok részletfizetés melletti eladásának szabályozásáról és az otthonmentesítésről szóló. Mindkét javaslat a tájékozatlan kisemberek millióinak védelmét célozta, az üzleti furfanggal és pénzuzsorával szemben. Különösen az utóbbi javaslat nagyjelentőségű, abban a kisbirtokvédelem korszerű formájáról volt szó. Ez a törvénytervezet ugyanis feljogosította volna mindazokat, akiknek birtoka a húsz holdat nem múlja felül, hogy birtokukat mentesített otthonnak nyilvánítsák. A javaslat értelmében a mentesített otthonra és tartozékaira, valamint ezeknek haszonélvezetére se bírói, se közigazgatási végrehajtás nem lett volna vezethető s ennélfogva a hozzátartozó ingatlanokra a végrehajtási zálogjog sem kebelezhető be, sem nem jegyezhető elő. A javaslat közel száz oldalas indokolása őszinte, minden szépítés nélküli képet rajzol a magyar mezőgazdaság sivár helyzetéről. A legnagyobb baj Istóczy szerint, hogy 1848-ban eltörölt ősiség helyett nem gondoskodtunk olyan jogszabályokról, amelyek a földmobilizáció káros következményeit ellensúlyozhatták volna. Ennek az lett az eredménye, hogy amit se a török, se a tatár nem volt képes végrehajtani, megfosztani a magyar nemzetet a magyar földtől, azt végrehajtja napjainkban a nemzetközi nagytőke, az uzsorás, a telekspekuláns, a kozmopolitikus érdekeknek szolgálatában álló közgazdasági politika.

Legutolsó parlamenti beszéde hazánk mai politikai világának látlelete is lehetne:

"A dolgozó osztályok évről évre mind jobban eladósodnak. aki teheti, kivándorol, ugyanakkor az ú. n. káros elem szemlátomást szaporodik. Ezzel a hanyatlással, pusztulással szemben, amely a magyar nemzet legegészségesebb elemeit, a magyar államot ezer éven át annyi viharok közepette fenntartott társadalmi osztályokat fenyegeti, nem látjuk sehonnan sem jönni az orvoslást. A képviselőház valamennyi pártja szent szabadelvűségben leledzik. Ami nálunk uralkodik, annak semmi köze a valódi liberalizmushoz, nem egyéb ez, mint börzeliberalizmus, amelynek lényege a termelő néposztályok kizsákmányolása kevesek előnyére. Mindennek pedig fő oka, hogy a képviselőházban csak politikai pártok vannak s ezeknek csak politikai programjuk van, nincs azonban szociálpolitikai és közgazdasági programjuk. Vagy ha mégis van ilyen, úgy ez a manchesteri liberalizmus, amelynek vezérelve laisser passer, laissez fairé, aki bírja marja, más szóval az állam ne törődjék a társadalommal és ennek gazdasági életével. A nemzet azonban joggal követel képviselőitől egészséges társadalmi politikát, követel egészséges közgazdasági és agrárpolitikát, amely a magyar államot fenntartó termelő néposztályokat meg tudja óvni a végleges elkallódástól. De ki kezdeményezzen nálunk ilyen szociálpolitikát és közgazdasági politikáit. Politikusainknak és államférfiainknak nincs bátorságuk semmi olyat sem tenni, ami az uralkodó börzeliberalizmussal ellenkezésbe juthat Félnek attól, hogy a börzeliberalizmus szócsövei, a börzeliberális hírlapok kimondják rájuk a nagy cheremet és ők politikailag lehetetlenné lesznek téve."

Istóczy Győző óta azonban nagyot fordult a világ. Míg ő kiállt elveiért és 1882-ben párbajt vívott Wahrmann Mór szabadelvű párti képviselővel, a pesti izraelita hitközség akkori vezetőjével, ma a parlamentben elnézést kérnek a képviselők, ha az érzékeny lelkűeket bántó mondatra ragadtatják magukat.

Szabó Tamás

NFP elnök