Petőfi Sándor

Az elméktúra időpontja 2010. Január 30. Gyülekező 9.30-tól Magyarnándor vasútállomásán, valamint 9 órától a balassagyarmati vasútállomáson, mivel a Balassagyarmatról érkező résztvevőinknek lehetősége van vonattal kijutni a túra kiindulópontjára(9.30-as menetrend szerinti vonattal).

A túra délelőtt 10-kor indul Magyarnándor vasútállomásról. Az emlékezők Csesztve mellett elhaladva érkeznek Balassagyarmatra. A menet érinti a harcok helyszíneit, a vasútállomást és Balassagyarmat belvárosát is.

A túra végén pedig a Civitas Fortissima (Vármegyeháza tere) téren emlékműsor és koszorúzás lesz a hősök emlékére.

Beszédet mond a HVIM elnöke, a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje, Zagyva Gyula.

A túra hossza 18 km, előreláthatólag 4 órát vesz igénybe.

A túrán részt vesznek a HVIM balassagyarmati, salgótarjáni, rimaszombati, füleki, egri, b udapesti tagjai is.

A Csehkiverés történelmi háttere

Balassagyarmat lakói cselekedetükkel bizonyították, hogy abban a vészes korszakban is lehetett hazafiként cselekedni és tenni a Hazáért! Annak ellenére is, hogy - legalábbis a hazaáruló kormány szerint - az egész ország nem akart katonát és fegyvert látni, illetve hogy rengeteg helyen már éktelenkedett a vörös posztó.

A telhetetlen cseh megszállók Január 15-én lépték át az Ipolyt és foglalták el Balassagyarmatot, illetve több települést is a folyó bal partján többek közt Drégelypalánkot, Szécsényt.

A csehek uralni akarták a teljes Balassagyarmat-Losonc vasútvonalat, valamint utólag magyar kézbe kerültek olyan cseh térképek is melyeken egészen az Aszód-Miskolci vasútvonalig tótul voltak feltüntetve a településnevek. Még Gyöngyös is tótul volt feljegyezve.

A városban már az első napoktól kezdve feszültség volt érzékelhető és egyre kevésbé tudtak a polgárok, vasutasok, tisztviselők, diákok beletörődni az idegen igába.

A legelső lépést a "magyaros ellenállásra" a vasutasok tették meg, akik felvették a kapcsolatot a városból kivonult honvédekkel akiknek Magyarnándorig illetve Aszódig kellett visszavonulniuk. Így tudták összehangolni támadásukat annak érdekében, hogy felszabadítsák Palócország Fővárosát.

A végső cseppet a pohárba a Vármegyeházán megtartott köztisztviselői gyűlés adta, ahol a köztisztviselők megtagadták az új hatalom számára az eskütételt.

Ezek után január 29-én hajnalban támadott a katonaság és a közel 30-40 fős vasutas "alakulat". A hajnali és reggeli harcokban elérték, hogy a város három helyőrségéből egy helyre(laktanyába) visszaszorítsák a cseheket. Ezekben a heves reggeli harcokban nagyobb veszteségeket szenvedtek a vasutasok és a Honvédeink , mint azzal számoltak, ezért a katonaság ismét visszavonult Magyarnándorig, hogy erőt gyűjtsön. Eközben egész nap a polgárság a pénzügyőrség valamint számos diák tartotta tűz alatt a laktanyát, hogy a megszállók azt érezzék folyamatos a katonai jelenlét.

A délután a visszatérő 16-os és 38-as honvédek végleg leszerelték a megszállókat és 78 foglyot ejtettek.

Ezen a napon a Balassagyarmati felhívásnak eleget téve a környező települések is fegyvert ragadtak így az Ipoly bal partja teljesen felszabadult. Ezen hős cselekedetnek köszönhetően az ország része maradt e terület. A balassagyarmati és a környékbeli hősök nem hagyták, hogy tovább csonkítsák a Hazát.

Január 31-én már tömve volt Balassagyarmat katonasággal, a 16-os és 38-as honvédek mellett a városban állomásoztak székely bakák is, akiket ha ráeresztettek volna a csehekre talán ma szabad lenne az egész Felvidék, mivel Losoncon és Ipolyságon a cseh katonaság már fűtött vagonokban várta a visszavonulást.

A képviselőtestület1998-ban városi ünneppé nyilvánította január 29-ét. Majd 2005-ben törvényi szinten is megkapta Balassagyarmat a Legbátrabb Város elnevezést.

Emlékül a Hősökre pedig az egyik hős halott szavait idézzük fel:
"Tessék tudatni szüleimmel, hogy őket nagyon szerettem, de az édes magyar hazámat még jobban szerettem.”