Petőfi Sándor

Az Országgyűlés honlapja szerint a javaslatot az Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság fogja tárgyalni, amelynek három jobbikos tagja van: Gyüre Csaba (a bizottság egyik alelnöke), Gaudi-Nagy Tamás és Murányi Levente. A javaslat sorsát nyomon fogjuk követni, s minden fejleményről beszámolunk majd a kedves Olvasóknak. A Jobbik első parlamenti indítványának szövegét teljes terjedelmében közöljük.


„Dr. Schmitt Pál úrnak
az Országgyűlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 85. § (2) bekezdésének d./ pontja, valamint a 87. § (2) bekezdése alapján a trianoni döntés közelgő 90. évfordulójához kapcsolódóan az alábbi országgyűlési határozati javaslatot nyújtjuk be:

Az Országgyűlés …/2010. (…) OGY határozata
a trianoni döntés évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánításáról

Tekintettel az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumnak a magyar nemzet számára tragikus következményeire, az erre vonatkozó hiteles történelmi emlékezet hiányára, valamint a határainkon innen és túl élő magyarság nemzeti összetartozásának jelentőségére, az anyaországban élők ezzel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségének tudatosítására, a Magyar Országgyűlés a következő határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy június 4-e, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója minden évben nemzeti emléknap legyen.
2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy megfelelő egyeztetések után 2010. november 30-áig hozza meg intézkedéseit az emléknap középfokú oktatási intézményekben történő bevezetésére.
3. E határozat a közzététele napján lép hatályba.

Indoklás

Magyarország számára az I. világháborút lezáró ún. trianoni békeszerződés nemzeti tragédiát jelentett, melynek következményei máig hatnak. Az 1920. június 4-én aláírt diktátum értelmében Magyarország elvesztette területének kétharmadát, lakosságának közel 60 %-át, ezen belül – színmagyar területeket is elcsatolva – magyar népességének harmadát. Közép-európai feszültségeink legfőbb okozója ez az igazságtalan békerendszer, amelyet a II. világháború után megerősítettek. Az utódállamokban élő magyarság mindmáig nem kapta meg a békeszerződés elveinek megfelelő kollektív jogokat és feltételeket önrendelkezéséhez, oktatási és kulturális intézményeinek létrehozásához és működtetéséhez, nemzeti azonosságtudatának megőrzéséhez, szülőföldjén való boldogulásához.
1945 után nemzedékek nőttek fel úgy, hogy Trianonról és következményeiről, e tragikus sorsforduló tényeiről nem hallhattak. 1990 után sem történt meg a kollektív emlékezet helyreállítása, a történelmi tények és a máig ható következmények széleskörű megismertetése.
Mindezek szükségessé teszik, hogy a trianoni döntés évfordulójának emléknapot szenteljünk, amelynek a tragikus sorsdöntésre emlékezés mellett fontos célja a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának tudatosítása. Ez nekünk, a Magyar Köztársaság állampolgárainak jogi és erkölcsi kötelességünk. Előbbit az Alkotmány írja elő: ’A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását’, az utóbbira pedig Szabó Dezső így figyelmeztet: ’Minden magyar felelős minden magyarért!’

Budapest, 2010. május 14.

Balczó Zoltán, Gyöngyösi Márton, Szávay István
(Jobbik Magyarországért Mozgalom Képviselőcsoportja)”