Petőfi Sándor

Hétfőn folytatódott Budaházy és társainak pere a Fővárosi Bíróságon. Délelőtt a Broadway jegyiroda molotov-koktélos megtámadásával kapcsolatban hallgattak meg tanúkat. Elsőként a jegyiroda tulajdonosát és alkalmazottait hallgatta volna meg a bíróság, de ők mindannyian oly „nagy” horderejűnek tartják a velük történteket, hogy a hivatalos idézés ellenére meg sem jelentek a tárgyaláson. A jegyiroda ügyében így egyetlen tanút hallgattak meg, azt a nőt, akit nem szolgáltak ki az eladók. A hölgy elmondta, hogy ő nem tud semmit a molotov-koktélos támadásról, ő csupán megírta a vele történteket a nemzeti hírportáloknak. A bíróság folyton arról faggatta, hogy a Broadway jegyirodánál a támadás után tartott tüntetésen kikkel találkozott és beszélt. A nő hiába bizonyította orvosi lelettel, hogy a tüntetés időpontjában kórházban feküdt, többször visszakanyarodtak ahhoz a kérdéshez, hogy a tüntetésen kikkel beszélgetett.

A tanúmeghallgatás után Szikinger István szabadlábra-helyezési indítványt adott elő a Kenéz Andrea vezette bírói testületnek. Az ügyvéd úr azzal érvelt, hogy egész biztosan új körülmény állhatott elő az ügyben, hiszen a bíróság visszahelyezte Budaházy György előzetes fogvatartásának indokai közé a b (szökés veszélye) mellé a d pontot is (bűnismétlés veszélye). Ezt csak akkor teheti a bíróság, ha új körülmény állt elő. Mivel az előző szabadlábra-helyezési kérelmet a bíróság azzal utasította el, hogy nincs új körülmény ami indokolná a szabadlábra helyezést, hát most akkor erre nem hivatkozhat. Érvelésében kitért arra, hogy Budaházy György nagyobbik lánya orvosi szakmai vélemény szerint is pszichésen annyira megsínyli az édesapa hiányát, hogy aggasztó tünetek jelentkeznek Boglárkánál. A bíróság azzal, hogy az apát bünteti, büntet egy gyermeket is, akinek súlyos lelki károsodásokat okoz. Ezt az áttételes hatást a bíróságnak mindenképp figyelembe kell vennie. Szikinger István azt indítványozta a bíróságnak, hogy rendelje el Budaházy György házi őrizetét és alkalmazzon nyomkövetőt, amivel a hatóságok ellenőrizhetik, hogy Budaházy nem szegi meg a házi őrizetet. Amennyiben nem állnak rendelkezésre a technikai eszközök a nyomkövető alkalmazásához, azt a védelem biztosítja a hatóságok számára, tehát a nyomkövető alkalmazásának technikai feltételeit Budaházy György és a védelem biztosítja.

Tavaly Szabó Máté ombudszman kezdeményezésére több szakmai fórumon is felvetették a nyomkövető alkalmazásának szükségességét a börtönök túlzsúfoltságának megszüntetése érdekében. Akkor a legsúlyosabb ellenérv a technikai feltételek hiánya volt. Mivel itt a védelem biztosítaná ezeket a feltételeket (mivel nincs semmilyen törvényi szabályozás az igénybe vehető eszközök paramétereit illetően), a bíróság ezt az ellenérvet sem hozhatja föl az indítvány elutasítására.

A bíróság a döntést tovább küldi az Ítélőtáblának, mivel Budaházy György korábbi szabadlábra-helyezési kérelme az Ítélőtábla előtt van másodfokon.

A délután Ecsődi László meghallgatásával kezdődött, aki elmondta, hogy nem tapasztalta, hogy figyelnék a házát, ő csupán annyit látott 2009. április 8-án, hogy egy rendőrautó megállt a háza előtt és reggelig ott maradt. Utána tudta meg, hogy ellene állítólag merényletet terveztek. Ő is kapott fenyegetéseket már 2006 előttől folyamatosan. Fehér poros borítékok, telefonhívások mindennaposak voltak az MSZP-s politikusnál.

A következő tanú S. Tibornak, annak a gyanúsítottnak a felesége volt, aki időközben gyanúsítottból csak tanú lett. A nő elmondta, hogy tudja, hogy Magyarországon nincs olyan, hogy vádalku, de egyértelmű, hogy a férje azért került ki 4 hónap után az előzetesből, mert terhelő vallomást tett. Ez nem is volt kérdés számukra, hogy amennyiben a férj a nyomozó hatóságok illetve Antall Lajos ügyész elvárásai szerint viselkedik, kikerülhet a börtönből. A családnak 2009. áprilisában már 4 kiskorú gyermeke volt, és a férj a bebörtönzése után tudta meg, hogy felesége újabb gyerekkel várandós. A feleség elmondása szerint férje egyedül csak a családját tartotta szem előtt, és jövendő gyermekéért aggódott. A nyomozók folyton azzal riogatták a férjet és a feleséget is, hogy a feleségből is gyanúsított lehet, ha nem működnek együtt. Nemcsak a kihallgatások, hanem a házkutatások is „érdekesen” zajlottak. Több házkutatás is történt S. Tibor lakásán. Első alkalommal a jegyzőkönyv szerint átkutatták a lakást és más helyiséget nem. A feleség azonban a bíróság előtt elmondta, hogy ekkor lementek a pincéjükbe is és körülnéztek. A jegyzőkönyvek szerint második alkalommal volt házkutatás a pincében, amikor is robbanószer előállítására alkalmas anyagokat is lefoglaltak, azonban nemcsak a család pincéjét kutatták át, hanem azokat a helyiségeket is, amelyeket a többlakásos társasház lakói közösen használnak. Mindez tehát jegyzőkönyvbe került, és bár még mindig nem lett feketén-fehéren leírva a vádalku ténye, az összes körülmény, ami vádalkura utal, már jegyzőkönyvbe van foglalva.

A terrorizmus ügy perében tárgyalásról tárgyalásra dőlnek meg az ügyészség koncepciói. Az ügyet elsőként vivő ügyész, Antall Lajos utasítására törvénytelenségek tömkelegét követték el a nyomozás során. A következő tárgyaláson, szerdán 9 órától S. Tibor tanúvallomásával folytatódik az eljárás.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés